Temperance az ágyon feküdt.Nem tudott aludni,de már nem is akart.Úgy döntött,hogy felkel és lefürdik,de mielőtt bármi tehetett volna,megszólalt a telefonja.
-Dr.Brennan!-mondta álmos fejjel
-Jó reggelt Dr.Brennan!Elnézést kérek a korai zavarásért,de hallottuk,hogy állást keres és lenne egy ajánlatunk önnek!
-Rendben!Hallgatom!
-Lenne egy ajánlatunk az ön számára!Hoyogo-ban feltártunk egy tömegsírt.Mivel hallottunk az ön helyzetéről,azért arra gondoltunk,hogy a legjobbat szeretnénk alkalmazni!Természetesen rendesen megfizetnénk és ha teszik az ajánlat,akár évekre szóló szerződést is köthet velünk!Természetesen ez csak magán múlik!Gondolja át kérem és amint döntött,jelezze!
-Rendben!Elfogadom!-vágta rá
-Ez gyors volt!-hökkent meg a férfi-Tudja a pontos elhelyezkedését a városnak?
-Nem,csak annyit,hogy a nyugat-kansai régióban Honshu szigetén kell keresni.
-Mikor tud Japánba indulni?
-Már délután-hangzott a válasz egy kis gondolkodás után
-Az remek!3 órakor indul egy járat,nem messze innen fogja letenni magát!Mi már várjuk!Köszönet képp,hogy elvállalta ezt a munkát,mi fizetjük az egész ellátását!
-Köszönöm!
-Mi köszönjük Dr.Brennan!A mielőbbi viszontlátásra!
-Viszlát!
Mind a ketten letették a telefont.Brenn kicsit szomorú volt,de tudta,hogy el kellett fogadnia,különben soha nem szabadul meg ettől a nyomasztó érzéstől.Felkelt az ágyból és elment letusolnimajd fel is öltözött.Mikor a tükörbe nézett,szeme a nyakára esett,ami üres volt.Egy pillanatra hiányolta azt a szép nyakláncot,amit Booth adott neki.
________________________________
Fél nappal később
________________________________
-Már csak 1 perc 47 másodperc!-Booth sóhajtott egyet,majd gyorsan összeszedte a gondolatait és elkezdte mondani...
-Nem tudom,hogy mi történt veled akkor este,ami annyira megváltoztatott,hogy elfelejtetted,kik is a barátaid.Tudom,hogy valaki telebeszélte a fejed mindenféle hülyeséggel,de nem is hagyod,hogy védekezzünk!Te már rég eldöntötted magadban,hogy amit az a valaki mondott,az igaz volt és nem hagyod,hogy megcáfoljuk!De tudod mit?Nem is érdekel,mert már sejtem,hogy mit mondott neked!Azt,hogy én nem szeretlek és csak a pénzért vagyok veled..Igaz?-Tempi nem válaszolt-Nem is érem,hogy hogy votál képes elhinni!
-De Michael olyan meggyőző volt!-könnyek gyűltek a szemébe
-Szóval Michael.Az a szemét!És te képes voltál neki bedőlni?Miért?Mit mondott még?
-Hogy..Mit számít?Letelt a 2 perc!-fordult vissza a dobozhoz
-Szerelek!-súgta Bones fülébe Booth
-Miért kéne hinnem neked?-kérdezte könnyeivel küszködve
-Mert ez az igazság!Te is tudod,hiszen sírsz!-kezével letörölt egy éppen akkor lefolyó cseppet barátnője arcáról
-Nem!Elég!-kiabálta,miközben hátrálni kezdett-Hagyj békén!Letelt a 2 perc!-védekezett,miközben egészen a falig hátrált,Booth pedig követte
-Nem!Nem akarlak elveszíteni!Mond el,hogy mivel beszélte tele a fejed az a szemét!Valahogy védekeznem kell!Ez így az igazságos!-óvatosan közeledett a lányhoz,nehogy még ennél is jobban felzaklassa.Nem akart utánakapni
-Ha elmondom békén hagysz?-nyelte le a könnyeit Brenn
-Ezt nem ígérhetem,de ha igaz,akkor békén hagylak.Jó lesz így?-Tempi bólintott,majd elkezdte mondani
-Csak azért vagy velem,hogy elvehess feleségül és legyen pénzed..Tömören-fújta ki a levegőt
-De ez nem igaz!Vagyis persze,hogy szeretnélek feleségül venni,de nem ez az elsődleges célom!Azért vagyok veled,mert szeretlek!
-Azt mondtad,hogy elmész!Akkor kérlek tedd is azt-mondta elcsukló hangon,majd a dobozokhoz indult,de Seeley megállította
-Kérlek!Higgy nekem!Maradj itt!Nem szeretném,ha miattam elmennél!Nem bírnám ki nélküled!
-Még ha maradni is szeretnék,amit nem fogok,akkor sem tehetem!Már odaadtam Cam-nek a felmondási papíromat,mellesleg délután utazom Japánba,ahol feltártak egy..
-Nem mehetsz el Bones!-karolta át a lányt.Mélyen a szemébe nézett és megcsókolta-Ha nem hiszel nekem,az sem érdekel,csak maradj velem!Nem kell,hogy feleségül gyere hozzám,csak hagyd,hogy szeresselek!Az egész életemet le tudnám veled élni,de ha te ezt úgy szeretnéd,hogy nem jössz hozzám,akkor úgy lesz!Veled akarok lenni Temperance Brennan!-Brennan-nek könnyek folytak végig az arcán,az ügynök pedig megcsókolta.Tempi örömmel viszonozta neki
-Hiszek neked Booth,de már nem tehetek semmit.Az emberek bíznak bennem!Jobb lesz ez így!-mondta sírva
-Kinek?-kérdezte halkan a férfi
-Neked is-suttogta Brenn-Délután indul a gépem.Hazamegyek,összepakolok és már indulok is
-De..Nem hagyhatsz itt!Annyi ideig vártam rád!Nem mehetsz el csak úgy!-már az ő szemei is tele voltak.Nem akarta elengedni azt a nőt,akit egész életében a legjobban szeretett
-Köszönöm!Mindent köszönök!-kiment az egyik dobozzal a kezében,le a kocsijához és hogy ne is kelljen többet társával találkoznia,inkább otthagyta a többi cuccát és felküldött egy futárfiút,hogy vigye el a lakására
-Nem!Nem akarlak elveszíteni!Mond el,hogy mivel beszélte tele a fejed az a szemét!Valahogy védekeznem kell!Ez így az igazságos!-óvatosan közeledett a lányhoz,nehogy még ennél is jobban felzaklassa.Nem akart utánakapni
-Ha elmondom békén hagysz?-nyelte le a könnyeit Brenn
-Ezt nem ígérhetem,de ha igaz,akkor békén hagylak.Jó lesz így?-Tempi bólintott,majd elkezdte mondani
-Csak azért vagy velem,hogy elvehess feleségül és legyen pénzed..Tömören-fújta ki a levegőt
-De ez nem igaz!Vagyis persze,hogy szeretnélek feleségül venni,de nem ez az elsődleges célom!Azért vagyok veled,mert szeretlek!
-Azt mondtad,hogy elmész!Akkor kérlek tedd is azt-mondta elcsukló hangon,majd a dobozokhoz indult,de Seeley megállította
-Kérlek!Higgy nekem!Maradj itt!Nem szeretném,ha miattam elmennél!Nem bírnám ki nélküled!
-Még ha maradni is szeretnék,amit nem fogok,akkor sem tehetem!Már odaadtam Cam-nek a felmondási papíromat,mellesleg délután utazom Japánba,ahol feltártak egy..
-Nem mehetsz el Bones!-karolta át a lányt.Mélyen a szemébe nézett és megcsókolta-Ha nem hiszel nekem,az sem érdekel,csak maradj velem!Nem kell,hogy feleségül gyere hozzám,csak hagyd,hogy szeresselek!Az egész életemet le tudnám veled élni,de ha te ezt úgy szeretnéd,hogy nem jössz hozzám,akkor úgy lesz!Veled akarok lenni Temperance Brennan!-Brennan-nek könnyek folytak végig az arcán,az ügynök pedig megcsókolta.Tempi örömmel viszonozta neki
-Hiszek neked Booth,de már nem tehetek semmit.Az emberek bíznak bennem!Jobb lesz ez így!-mondta sírva
-Kinek?-kérdezte halkan a férfi
-Neked is-suttogta Brenn-Délután indul a gépem.Hazamegyek,összepakolok és már indulok is
-De..Nem hagyhatsz itt!Annyi ideig vártam rád!Nem mehetsz el csak úgy!-már az ő szemei is tele voltak.Nem akarta elengedni azt a nőt,akit egész életében a legjobban szeretett
-Köszönöm!Mindent köszönök!-kiment az egyik dobozzal a kezében,le a kocsijához és hogy ne is kelljen többet társával találkoznia,inkább otthagyta a többi cuccát és felküldött egy futárfiút,hogy vigye el a lakására
-FOLYTATJUK-
Remélem tetszett!!Köszi a sok komit!♥
Nagyon jó rész volt.Remélem,hogy Bones meggondolja magát,és nem megy el Japánba
VálaszTörlésnagyon tetszett, én azt mondom igenis menjen el ha már így akarta, ott, akkor jöjjön rá, hogy mit tett
VálaszTörlésez egy kicsit gonosz tőlem, de megérdemli, kicsit csúnyán viselkedett
én szeretném azt látni amikor szenved úgy mint most Booth
hát megértem az álláspontodat Pluhildi!Ha belegondolok tényleg megérdemli..:)
VálaszTörlés