Bones-Karácsonyi kívánságok 2

-Lehet,hogy valami kultúra része-folytatta a beszélgetést Booth
-Erre még nem gondoltam.De ez akkor is kegyetlenség.
-Mióta anya vagy teljesen máshogy gondolkodsz.Megértem és igazad van.

Mikor megérkeztek bementek és leültek.

-Jó reggelt Mr & Mrs Booth!A szokásosat?

-Jack!Mondtuk,hogy ne szólíts minket Mr & Mrs Booth-nak!-szólt rá a férfi

-De olyan jól hangzik!-védekezett a srác

-Ez igaz-mondta mosolyogva

-Booth!

-Jó bocsi!De ha egyszer igaz!

-Neked minden tetszik,ami velem kapcsolatos!-nevetett a lány

-Nem véletlen!Most viszont nem a kocsiban ülünk!

-Te bolond!

-Nem!Csak szerelmes-megcsókolták egymást.Az örömük nem tartott sokáig.Brennan-nek csörögni kezdett a telefonja-Ezek mindig rosszul időzítenek-mérgelődött

-Brennan!

/-Hol vagytok?Már rég itt kéne lennetek!/

-Már megyünk!10 perc és ott vagyunk!Addig Hodgins és Dasy tisztítsák meg a koponyát-letette,majd odaszólt a pincérfiúnak-Jack!Elvitelre add a kávét légyszi!

-Sejtettem,hogy megint nem maradnak sokáig.Mikor ügy van,maguk mindig rohannak.Tessék!Remélem finom lesz!

-Te mindig finomat csinálsz!-mondta a lány

-Köszönöm Mrs...Dr Brennan!

-Na menjünk szívem!Szia!-köszönt el Booth

-Viszlát!

Mikor a laborba értek a koponya már tiszta volt.

-Hol voltatok?-kérdezte Cam

-Beugrottunk egy kávéra.Korán van-védekezett az ügynök

-Legközelebb siessetek,mert nem tart olyan sokáig,míg beér a csomag!-felértek a boncasztalhoz

-Hol a koponyám?!

-Bocsi Brennan,csak gondoltam rekonstruálom az arcot,amíg ideértek-szólt Angela

-És kész?

-Igen.Most futtatom az arcot az eltűnt gyerekek listáján.

-Köszönöm Angie.Hodgins talált valamit?

-Csak néhány pollent,de még elemzem-szólalt meg a háta mögül a férfi

-Valami a fegyverről?

-Biztos,hogy nem fém volt-próbálkozott Dasy

-Akkor mi?-senki nem válaszolt

-Meg van az áldozat!-törte meg a csendet Angela-Mat Perly.10 Éves volt.Az anyja jelentette be az eltűnését-Brennnan-nek szólt a telefonja

-Szép munka Angela!

-Igen?

/-Dr.Brennan?/

-Igen

/-Megtaláltuk a testet!/

-Hol?

/-A folyóból húztuk ki./

-Remek.Köszönöm.Azonnal indulunk-letette-Hodgins!

-Igen?Már készen vannak az eredmények,de nem sokra megyünk vele.

-Majd a test többi részén több nyomot találunk.Te is jössz.

-Én?

-Igen.Öltözz!

-Majd ha kész vagytok indulhatunk!-szólt Booth-Mit csinálunk este?

-Ennek nem most van az ideje.Majd megbeszéljük.

-Szeretlek!

-Tudom...:)

-Mindjárt jövök.Megnézem hol tart Hodgins.Ha így folytatja soha nem érünk a helyszínre.

-Rendben.Menj csak-mosolygott a lány.Egy pillanatra mindenki elhallgatott

-Miért hívod Booth Booth-nak?-kérdezte Angela

-Mindig így hívtam.

-Tudom.De most,hogy a férjed lett,miért nem szólítod a keresztnevén?

-Nem tudom.Már próbáltam,de nem ment.Neki sem tetszett.

-Csak furcsa volt.

-Már megszokhattad volna.

-Szóltam Hodgins-nak-jött meg az ügynök

-Jól van.Akkor lassan indulhatunk.Ugye Seeley?-a férfi furcsán nézett

-Miért hívsz így?

-Angela furcsának találta,hogy a vezetékneveden szólítalak.Nem hitte el,hogy nem szereted,ha Seeley-nek hívlak.

-Pedig igaz.

-De hát a feleséged!Nem furcsa?

-Nem.Maradtunk a réginél.Nekünk jó így és téged se zavarjon!

-Nem zavar.Csak...Mindegy

-Akkor jó.Induljunk!-szólt a beszélgetésbe Brennan-Megkeresem Hodgins-t!

Fél óra múlva,már a helyszínen is voltak.Hodgins összegyűjtötte a mintákat és nem sokkal később már vissza is értek a laborba.Dasy,Brennan és Cam elkezdték a test vizsgálatát.

A folytatás ha minden igaz holnap jön.Remélem tetszett ez a rész is.A megjegyzéseknek nagyon örülnék...:)